Az alkotótáborban három workshop közül lehet választani, melyeket Csörgő Attila, Frazon Zsófia, Ladik Katalin és Sőrés Zsolt vezetnek (részletes leírás lejjebb).
TEMATIKA: RÍTUS
Rituális együttlét – társadalmi rend – közösségi erő. Profán szertartások. Egyéni áldozathozatal. Beavatás. Áldozás az alkotás oltárán.
Idei célunk feleleveníteni már elfeledett, illetve modern kori rítusokat, legyenek ezek világiak, vallásosak, misztikusak, személyes eredetűek, meglévők vagy általunk kialakítottak.
A rítus mint periodikusan ismétlődő, magasabb céllal végrehajtott, meghatározott cselekvés, gondolatsor emberemlékezet óta a közösség részét képezi, ugyanakkor a modern ember elszakadt a hagyományos rítusoktól, mítoszai és istenei más hitrendszerekre épülnek. Az összetartozás szimbóluma újabban a hashtag, a sámándobot felváltotta a bpm, az ostyát az eki, a törzsfőnök a közös képviselő, a tejfakasztó buli örök és változatlan. Új áldozati bárány a Nokia 3310 Snake meg az aerobik, a minőséginek mondott idő az okostelefon és a jógaszőnyeg között telik.
Milyen kulturális kódok formájában jelennek meg a rítusok a jelenkorban, és hogyan hatnak mindennapi életünkre? Hogyan befolyásolják a szociális kapcsolatainkat, társadalmi helyzetünket, hovatartozásunkat?
Hozzuk létre saját közösségünket erre a 10 napra, alakítsuk ki a saját rítusainkat, szertartásainkat egy magasabb célért és a hecc kedvéért -persze a lehető legnagyobb komolysággal.
Szívesen látunk ezen felül mindenkit, aki a workshopok keretein kívül, egyénileg szeretne dolgozni, ebben az esetben is lehetőség van konzultációra, bemutatkozásra. Várjuk azokat is, akik csak pihenésre, kikapcsolódásra vagy társasági életre vágynak, akár csak pár nap erejéig.
Fodor Dániel Jánosnak köszönhetően idén is biztosítunk egy profi fotólabort nektek. Nyersanyagról mindenki gondoskodjon magának, de korlátozott mennyiségben a helyszínen is lehet vásárolni Foditól.
WORKSHOP VEZETŐK
Csörgő Attila – A földmérés nyomában (megtelt)
A geometria szó az ókorba nyúlik vissza, földmérést jelentett eredetileg, és csak később vált a térbeli viszonyokra vonatkozó elvont ismeretté. Egy ilyen alkotótábor – a “föld” közelségének köszönhetően – remek alkalmat nyújthat arra, hogy az eredeti fogalomnak utánajárjunk, ennek jegyében kisérletezzünk. Természetesen nem földhözragadt módon.
A fogalmak – köztük a geometriaiak is – olyan absztakciók, melyeket az ember a környezetéből nyert tapasztalatok során desztillált le. Mi történik, ha megpróbáljuk visszaengedni ezeket az absztakciókat egy kis konkretizálódásra oda, ahonnan jöttek?
Ladik Katalin – Hang- és Mozdulatinstallációk a Jó Bűnök Városában
- Milyen volt, milyen lehetne egy általad ismert vagy elképzelt Bűn Városa?
- Meséld el szavakkal, rajzold le, énekeld el, mozdulatokkal fejezd ki, építsd meg (ready made)
- Szerinted mit kellene tenned, hogy ott jól érezd magad? Mutasd meg!
- Beavatás a Jó Bűnök Társaságába
- saját mantra megalkotása
- egyéni felajánlás (tárgy vagy eszmei) a Jó Bűnök Társaságának
- Megalkotni a saját lakhelyedet és saját oltárodat a Jó Bűnök Városában
- Áldozathozatal: megtagadni, kiokádani, megsemmisíteni eddigi alkotásaidat
- Csupán egyetlen hang, egyetlen mozdulat, egyetlen tárgy marad belőled
- Egyéni mantrák alapján megalkotni a közös mantrát, kórusművet
- Az egyetlen hangot, mozdulatot és tárgyat, ami megmaradt belőled, beolvasztani egy közös műbe
- Közös búcsú hangmozdulat, installáció, zenei performance
Sőrés Zsolt– Rituális improvizatív zenei és zörejművészeti műhely
A workshop a kortárs improvizatív zene mesterei – Derek Bailey, John Stevens, Keith Rowe, Eddie Prévost, John Butcher stb. – által kialakított metodológiák, valamint Sőrés Zsolt az elmúlt két évtized során gyűjtött saját tapasztalatai mentén kívánja bevonni az érdeklődőket a kotta nélküli, nem hagyományos játékmódokba, a valósidejű interpretációs technikák megteremtésének kísérletébe, valamint az „individuális-autentikus nyelv” mint a metazenei kommunikáció eszköztárának kialakításába.
A metazenei érzékelésmód során a résztvevők megismerkedhetnek az „aurális zenével”, a sámánisztikus hangperformansszal, a párbeszéd és felfedezés dialektikájában létrehozható spontán és véletlen hangzások kialakításával, az improvizatív zene pszichoszociális vonatkozásaival (az „ego eltüntetése” igényével) „étoszával” és rítusával, valamint a csoportos improvizáció demokratikus működésével.
A műhelyen való részvételhez nincs szükség zenei előképzettségre.
Hangszert vagy hangkeltő eszközöket mindenki hozzon magával.
Frazon Zsófia – Mindennapjaink láthatatlan rítusai
A tudományok világában fiatalnak számító kulturális antropológia és etnográfia születésétől foglalkozik közösségi és egyéni rítusok kutatásával és értelmezésével. Az emberi élet szakaszaihoz kapcsolódó rítusok, a betegségek, szellemek és ártó erők megfékezése és uralása, a termékenység, az erő, a bátorság és a siker fenntartása a társadalmi élet fontos részei – a múltbeli, távoli, „egzotikus” világokban ugyanúgy, mint saját mindennapjainkban.
De mit jelent egy rítus a résztvevők és a megfigyelők számára? Milyen elemei, módjai és eszközei vannak a rituális cselekedeteknek? Hol húzódik a határ a racionális és irracionális világok között? Miért kísérletezünk ezek átlépésével? Mi a különbség az „egzotikus” kultúrák és „saját” világunk rítusai között? Van-e helye az iróniának és a kritikának a rituális cselekedetekben? Mit adhat egy társadalomtudomány e világok feltárásához, megértéséhez?
Az elméleti workshop első szakaszban a résztvevők megismerhetnek szituációkat, elméleti megközelítéseket és magyarázati módokat – klasszikus antropológiai példákon keresztül (elméletek, filmek, műtárgyak). Majd a második szakaszban közösen beazonosítunk rítusokkal kapcsolatos tudásokat, érzéseket és gondolatokat, végül egy közösen választott műfaj (alkotás, installáció, szöveg stb.) segítségével kísérletet teszünk ezek bemutatására – vizualizálására, előadására, tárgyakkal, betűkkel, formákkal, színekkel, narrációval, történetekkel stb. történő megragadására.
A workshop tehát a kulturális antropológia és etnográfia magyarázati mechanizmusai felől indul, az értelmező tevékenységbe integrálja a résztvevők tudását és tapasztalatát, majd kvázi múzeumi eszközökkel mutatja be a közös gondolkodás egy fázisát. A workshop a részvétel és együttműködés módszerein alapul (kommunikáció, kölcsönösség, közös jelenlét), az értelmezés fontos mechanizmusa a mindennapok lassításának gyakorlata, a prezentációban pedig teret ad a fikció és a szubjektív tapasztalat érvényesülésének